Egyház bíráskodási joga: A bírói hatalom az egyházkormányzati hatalom része (vö. 136.k.). Noha a hatalmak merev elválasztásáról az Egyh-ban nem lehet szó, a bírói hatalom gyakorlása ált. sajátos szervek útján történik. Az Egyh. saját és kizárólagos jogon ítélkezik: a lelki dolgokban v. lelkiekkel kapcsolatos ügyekben; az egyh. törv-ek (és általában az egyh. jogszabályok) megsértése ügyében; minden olyan cselekedet ügyében, mely bűn (peccatum) jellegű. Ez utóbbi esetben azonban csak a bűnösség (culpa) megállapítása és egyh. büntetés kiszabása tekintetében (1401.k.). - A hatályos Egyh. Törvénykv-ből elmaradt a CIC 1917:1553.k-jában még szereplő megjegyzés, mely szerint a privilegium fori (→ítélkezési kiváltság, vö. 120, 614, 680.k.) alapján a klerikusok, a szerz-ek és a közös élet társaságainak tagjai minden ügyükben (tehát a világi jogra vonatkozókban is) csakis az egyh. bíróság elé tartoznak. Ezt az igényt azonban már a korábbi időkben sem minden állam ismerte el. A hatályos CIC a privilegium forira már nem tart igényt, hanem inkább az áll. és az egyh. jogrend illetékességének világos, tárgy szerinti elhatárolására törekszik. Az Egyh-on belüli jogok védelmére az egyh., a civil jogrend szerintiekére pedig a világi fórum hivatott. Az "egyházi személyek" bizonyos fajta peres ügyeinek világi bíróság előtti tárgyalását mégis helyenként a konkordatárius jog (→konkordátum) korlátozhatja. - Ugyancsak az egyh. és világi bírói illetékesség megkülönböztetésének, elválasztásának szempontja érvényesül abban is, hogy ma a Codex már nem szól a vegyes ügyekről (causae mixti fori, vö. CIC 1917:1553.k. 2.§), vagyis azokról melyek részben profán, részben egyh. jellegűek (pl. egyetlen cselekmény, melyet mindkét jog büntet). Eszerint ilyen esetekben az Egyh. csak a saját jogrendje szempontjából ítélkezik, de a vallásszabadság összefüggésében nem vitatja a világi bíróság jogát arra, hogy ugyanezekről tisztán a civil jogrend szempontjából ítéletet mondjon. Természetesen az is lehetséges, hogy a Sztszék és az államok közötti megállapodások külön szabályokat állapítsanak meg ezekre nézve. Mindez nem zárja ki, hogy az Egyh. - mint a tört. során már előfordult - nem saját jogon, hanem pl. az állam megbízása alapján, vagy a társad. igénye, bizalma folytán más ügyekben is ítélkezzék. Ez azonban inkább elvi lehetőség. Az egyh. törvényhozó erre ma nem tart igényt. E.P.

Erdő 1991:542.